Bokodon is, ahogyan az országosan jellemző volt, az egyház alapított iskolát. Minden felekezet arra törekedett, hogy templomaik építése után saját iskolát alapítson.
Falunkban evangélikus egyházi élet 1628 óta van. "1910. A bokodi ág. hitv. ev. egyház, amennyiben hitelesnek lehet elfogadni Pusztai Márton itteni lelkésznek szóbeszéden alapuló, 1913-ból származó feljegyzését: 1628.-ik évben keletkezett." Az iskolájuk is azóta áll fenn.
Az evangélikus gyülekezetnek 1807-ben új iskolaház épült két tanteremmel, vályogfallal. A templomban lévő orgonát 1816-ban szerelték fel. A két tantermes iskolaépületre a későbbi időszakból is találunk utalást. Mégpedig NT. Smid Mihály esperes 1871. június 27-ei jegyzőkönyvéből.
" A bokodi iskolaépület úgy egészben, mint különösen a két tanterem a célnak teljesen megfelel."
Mindhárom felekezet iskolaépületéről van némi adatunk, mert Paraky Sándor állami iskolavezető 1948. december 28-án készített leírásokat, helyszíni rajzot.
Magyarországon 1948-ban államosították az iskolákat. A törvényeknek megfelelően jártak el Bokodon is. A következő utalást találtam erre vonatkozóan: " Ősszel az iskolák megnyitásával a hitoktatás is megkezdődött a most már állami iskolákban." Hivatalosan az államosítás 1950. január 19-én történt Bokodon.
1954-ben újabb változások történtek az iskolaépületben. A meglévő iskola kevésnek bizonyult a viszonylag nagy létszámú osztályok elhelyezésére. Így a régi iskola helyére a mostani 4 felsős terem épült. A tél kezdete előtt nem készült el az új iskola, a tanítás emiatt szükségtantermekben folyt. Ezen szűk, levegőtlen, téglás padlózatú termek egészségtelenek, tanításra alkalmatlanok voltak. Az iskolapadok sem feleltek meg az egészségügyi követelményeknek. A tanítás két műszakban folyt: a katolikus templom mögötti műhelyben, a régi kultúrházban, illetve az ún. Pataki-féle tanteremben. /Fő utca 19./
Különösen nehéz volt a kultúrotthon 2 tantermében az oktatás, mert az udvaron folyt a termény-betakarítás. A termek kicsik voltak, ezen kívül a belső teremben a tanítást többször megzavarták. Az egyik terem ráadásul a mozi vetítőkamrája volt, így oda mások is bejárhattak.
1956. szeptember 1-jével használatba vették a 4 tantermes, új iskolát. Ezáltal a folyamatos oktatást megszüntették az egészségtelen szükségtantermekben. Ezt követően a két termet délutáni foglalkozásokra használták: úttörőfoglalkozásokat, szakköröket, korrepetálásokat, tanulószobát tartottak ott. A Pataki-féle szükségtanterem működött tanulószobaként, de az októberi események után a tulajdonos követelése miatt ki kellett üríteni.
Az oroszlányi hőerőmű megépítése /1958./, dolgozóik letelepedése nagy változást hozott mind a falu, mind az iskola életében. Megnövekedett a tanulólétszám. Így csakhamar további 4 tanteremmel bővült az iskola. Megépült a két politechnikai műhely, s szépen alakult a sportudvar is. 1976/77-es tanévben megszűnt a kétműszakos tanítás, s megindult a szaktantermi oktatás.
A 80-as évek közepén a hagyományos falusi iskolából központifűtéses, vízvezetékes, neonvilágítással felszerelt iskolát teremtett a nevelőtestület, a falu és az erőmű dolgozóinak példamutató összefogása.
Jelenleg 10 tanterem áll a tanulók rendelkezésére. Mindenki megelégedésére 1990-ben az iskolához hozzáépítettek egy óriási tornacsarnokot, amely megoldotta a testnevelésórák, és egyéb sportfoglalkozások helyproblémáját. Az ebédlő fölé épült a számítástechnika oktatásához szükséges terem, valamint a könyvtár, mely nemcsak iskolai, hanem községi könyvtár is.
1994. május 21-én vette fel a Bokodi Általános Iskola a Móra Ferenc nevet